Ugrás a fő tartalomra

A hercegnő korszak vége

Egy átok, egy torony, egy lány és egy vár, amiből úgy hitték nem lehet megszökni. Vagy mégis? Mindig vannak olyan korszakok az életben, melyeken túllépve a világ vár majd ránk.

Katonának nevelnének




Egy kis Napola megint, ezúttal inkább Albrechtre koncentrálva, de nem tudom sikerült-e megfognom, félek semennyire XD. inkább lett egy kis elmerengés az egész, azért megosztom veletek, mert a hibákból is lehet tanulni főleg segítséggel. :D 

Katonának nevelnének

Albrechtnek – bár egy kis időbe beletelt –, rá kellett jönnie, hogy testi adottságai és a gyenge jelleme miatt sosem fog megfelelni apja elvárásainak. Eleinte bántotta a dolog, gyötörte, majd beletörődött, sőt, miután kivitték őket a lomhán hulló hópelyhek közé orosz gyerekeket ölni, olyanokat, mint ők, akik a hazájukat féltették, akik a dicsőségért küzdöttek, és azt hitték, hogy képesek rá, azt hitték, hogy jó, amit tesznek. Azt hitte könnyebb…

De nem, a háború se nem könnyű se nem dicső, se nem igazságos, csupán véres és kegyetlen. Idegen emberek ölik egymást, hogy másoknak hasznot és hatalmat hajtsanak, mert azok a hulláikon felmászva jutnak a csúcsra. Mert a tömegek megvezethetők, az egyén pedig hatalmas.

Albrecht rájött, hogy Hitlernek nincs igaza. Bár mind különböznek, mégis mind egyformák. Olyan kettősség volt ez, ami mindenkit jellemzett, és amit nem lehetett megcáfolni, megmásítani, azonban el lehetett felejteni és titkolni. Pont úgy, mint az apja elől. A férfi gyakran hagyta figyelmen kívül a tényeket a vágyai és érdekei ellenében, mert azt akarta, hogy Albrecht olyan erős és megvezethető legyen, mint más szilárd jellemű katonák, akik parancsra vakon ölnek, ráadásul élvezik is a vérontást, akik nem nézik, hogy akit megöltek, az épp fegyvertelen, hajadon, asszony, gyermek vagy öreg. És azon a hóeséses estén ez az iskola bebizonyította, hogy minden áron ilyen vak gyermekeket akar majd kiokádni magából; aki pedig a vezetőség szerint gyenge, mint ő, azt elküldik meghalni, álszégyenbe hozzák társai előtt, és kicsapják.

És vele is pont ezt tették, mikor elmondta a véleményét, de nem tehetett mást. Beleőrült volna, ha nem mondhatja el, ha nem lehetne önmaga. Így hát megtette, és nem is bánta meg… egy valamit, illetve valakit sajnált csak a tettének következményei miatt: Friedrichet. A fiú naivságában és jószívűségében, mint mindig, most sem értette meg a dolgokat elsőre.

Albrecht emlékezett még rá, mikor a fiú elmesélte neki, hogy az apja mennyire ellenezte, hogy az iskolába jöjjön. Nem hiába. Friedrich apja már akkor tudta, amit ő most tanult meg, és amit vélhetőleg barátja is hamar meg fog tanulni. Mert akármennyire is különböztek, ebben hasonlítottak egymásra. És Albrecht pont ezért szerette Friedrichet.

Hisz hiába nyújt az iskola megannyi fényesnek tűnő lehetőséget, érettségit, boksz karriert, ettől ők még elsősorban katonának nevelnének.


Megjegyzések

  1. Uramatyám egy napola fic! uramatyám több is van! (Mindet el kell olvasnom; kötelességem) hát ezt kerestem egész életemben és most itt van és tökéletes. Olyan nagyon tökéletes. Albrecht olyan egy szánni való gombóc, aki rossz helyre, korba és családba született és ezt olyan jól megfogtad. és jaj és még több jaj. Fogadd gratulációmat! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm. Olyan jól esett olvasni mennyire örülsz. :) Teljesen meghatódtam tőle. :D
      És annyira kevés, a Napola fic főleg a magyar, kötelességemnek éreztem mindig is, hogy írjak róluk, mert a fiúk nagyszerűek és a film is az. És igen Albrecht egyetlen bűne az amit írtál, pedig rengeteg jó tulajdonsága és tehetsége lenne, csak sajna ezt a környezetében nem értékelte senki. Köszönöm szépen, hogy írtál és remélem a többi fic is tetszett :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sziasztok!

Üdv!
Üdv! Ide most egy rövidke bemutatkozást kellene írni… akkor csapjunk is bele. Ria vagyok, kicsit szeleburdi, naiv és rendíthetetlenül fura. Ja, hát igen, sanszos, hogy nincs ki mind a négy kerekem.

Azért készítettem ezt a blogot, hogy ne csak az asztalfióknak írogassak, és szeretnék fejlődni, ami külső vélemények nélkül nem megy. Szóval most még nincs kint sok minden – remélem, ez hamar változni fog – szóval, bár jelenleg kopár minden, rajta vagyok, hogy egyre szélesebb körben mozoghassak. Ez az első blogom, szóval minden tanácsot szívesen fogadok. A kinézet csak ideglenesen ilyen, tervezem tényleg egyedivé tenni, csak még gyakorolnom kell hozzá. :'D
Lehettek kemények és kritikusak, de azért maradjon is belőlem valami. :D Még dolgoznom is kell a nyáron.

Két további helyen fellelhetők még a munkáim:


Wattpadon: https://www.wattpad.com/user/Haru13_Ria


Merengőn: https://fanfic.hu/merengo/viewuser.php?uid=13669


Jó olvasást kívánok!

A hercegnő korszak vége

Egy átok, egy torony, egy lány és egy vár, amiből úgy hitték nem lehet megszökni. Vagy mégis? Mindig vannak olyan korszakok az életben, melyeken túllépve a világ vár majd ránk.

Kakaskotlás

Na, mivel a hűsmeleg nyári szellő susogta, készítettem egy ilyet is. Fogalmam sincs, hogy sikerült. A képnek semmi köze semmihez. Ismét a félrevezetést szolgálja muhahah.