Ugrás a fő tartalomra

A hercegnő korszak vége

Egy átok, egy torony, egy lány és egy vár, amiből úgy hitték nem lehet megszökni. Vagy mégis? Mindig vannak olyan korszakok az életben, melyeken túllépve a világ vár majd ránk.

Az Alsó




Ki milyen fehérneműt hord? Általában ez egy kényes téma, de néha jó feszegetni. Nos, most megtudhatjátok! :D Jó olvasást. :)




Az Alsó


Wade éppen készült a jelmezébe bújni, mikor a fiatal pók belendült lakása egyik ablakán. A férfi gyorsan fejére rántotta maszkját, így legalább arcát sikeresen takarni tudta a hirtelen, és némiképp váratlanul betoppanó fiú elől.
[Igen, jól gondoljátok. Wade amúgy teljesen csupasz. A látvány pedig hányingerkeltő, örüljetek, amiért az író nem részletezi, mert ha látnátok, amit én... brrrr]
Kedveséged határtalan, mint mindig.
[Inkább öltözz fel!]
- Deadpool, vegyél fel valamit! - rivallt rá Peter. Wilson engedelmeskedve a kérésnek...
[Kéréseknek!]
...gyorsan magára rángatta, az ágy mellet eldobva heverő, éppen csak nem használt boxerét.
- Neked pókemberes az alsónadrágod?! - hitetlenkedett Parker tátott szájjal. - Ezt nem hiszem el...
[Stark rucija bemondta az unalmast? Hisz láthatja mind a két szemével! Olyan és kész.]
- Leértékelés volt - dalolta gyermeki boldogsággal a férfi, és ilyenkor Parker mindig elképedt, hogy kettőjük közöl mégis ő a fiatalabb, a jóval fiatalabb. - Nézd! - mutatott egy halom szennyesre a sarokban, ami gyanúsan alsónadrágokra hajazott, és piros-kék alapon pókháló mintásak voltak mind egy szálig.
- Vedd le! - parancsolta a tini.
- Na de Pókí, fényes nappal van, és az előbb még öltözzek, most meg már vetkőzzek?
- Nem lehet rajtad ez az alsó, sőt a többi másik sem!
- De miért? Tudod te, hogy dörzsöli a jelmez az intim részem?
- Mert! - vágta rá pipacsvörösen a fiatal fiú, bár ezt a rajta lévő pókmaszktól nem lehetett látni. Egyszerűen képtelennek érezte elviselni a gondolatot, miszerint a szuperhős emblémája ott virítson Pool ágyékán és farpofáin, ez túl... furcsa gondolatként fészkelte be magát az agyába. Egyszerre lett mérhetetlenül ideges és mégis kellemesen izgatott.
- De hát Pókí... - siránkozott Pool.
Azonban még mielőtt kifejthette volna teljesen mondandóját, hangos sziréna szó törte meg a környék csendjét. Pókember sarkon fordulva, egyből kilőtte a hálóját és a bűn után eredt, Deadpool pedig gyorsan magára kapta a jelmezének maradékát és fegyvereit, hogy a Pók után kiugorva az ablakon, maga is bűnüldözni kezdjen. Úgy tűnik, ma a törvény jobbik oldalán fog harcba szállni. Persze nem nemes célok által vezérelve, pusztán a végére akart járni ennek az alsónadrág mizériának.
[Kérdezd meg Pókít, rajta milyen alsó van. Oh, tuti csak egy egyszerű fehér fecske, amit a nénikéje vett. Tipikus kocka.]
Neki még az is szexin állna. Szexin és szűziesen.
[No comment.]
Nincs ízlésed.
[Bocs, hogy nem bukom éretlen tizenévesekre. Tényleg az én hibám, restellem, pedig az lenne a teljesen normális.]
Végig futott egy fél utcán, és meglátta elsuhanni a rendőrautókat. Esélytelen volt ugyan, de futva utánuk eredt.
[Amúgy mi van, ha nem is hord semmit a jelmez alatt?]
Meglehet, nagyon szoros az a ruha, és ahogy a fenekére feszül...
Ekkor Deadpool erőteljesen megrázta a fejét, hogy elhessegethesse Parker idilli hátsófeléről szőtt ábrándjait. Álló farokkal a legszarabb sprintelni.
Befordult még két sarkon és a rendőrautók barikádja mögött megpillantotta Pókembert, ahogy a Keselyű, Hi-Tech fegyverekkel felszerelt zsoldosaival küzd. A rendőr barikád közepén - ami inkább óvta az okostelefonnal a kezükben szemlélődő, minden veszélyérzetet nélkülöző civileket, mintsem tartotta volna igazi blokád alatt a rosszfiúkat - állt egy nagyobb páncél teherautó, melyen ugyan már megannyi sérülés és háló volt megfigyelhető, mégis könnyedén ki lehetett venni az oldalán a „STARK" feliratot.
Deadpool stílusosan, az egyik rendőrautó motorháztetőjén átcsúszva toppant bele a küzdelem közepébe, és első lendülettel kapta elő a fegyverét, amint földet ért.
[Hehe, nem azt, a másikat.]
Majd Achilleszen lőtte, az épp Pókemberre célzó lézerpuskást. Természetesen tűpontosan a célpont közepébe találva, a fegyveres egy fájdalmas üvöltéssel vágódott oldalra, eldobva kezéből a fegyvert és a lábához kapva magzatpózban görnyedt össze.
- Hah! Pókít nem bánthatod, míg én itt vagyok! - kiáltotta, mint a régi filmek régi férfi főszereplői a fehér lovon.
[Chhh... Hősszerelmes. Hol egy vödör?]
Pókember kihasználva, hogy Deadpool épp eltereli az ellenség egy részének figyelmét, hálót lőtt két fegyveres arcába, mire azok teljesen reménytelenül, fegyvereiket elejtve, kaptak szemükhöz. Mindhiába, már teljes volt a sötétség. Deadpool pedig mögéjük rohanva csapta tarkón mind a kettőt.
- Pókí, jól vagy? - Kiáltotta Pool, mikor a fiú hálóját ellőtték és erre az aszfaltnak csapódott.
- Igen! Mi tartott eddig? - kérdezte felindultan, miután feltápászkodott és elugrott a következő támadás elől.
[Nem mindenki suhan hálókon seggfej.]
Kuss!
Az egyik fegyveres ekkor a tömeg felé célzott, Pool a zsoldos kezében lévő idegentechnológiával működő fegyvert lőtte szét, mely így felrobbant használója kezében. Közben Peter a bámészkodókat mentette meg, így senki sem esett baja, csupán a járdát érte a lövés, amiben ennek következtében egy méretes lyuk keletkezett némi törmelék eső keretében. Pár kósza bámészkodó meg megriadva menekült el a helyszínről. Így már csak a bátrabbak maradtak kamerázni a youtubera, de a rendőrök a kordonokkal őket is hátrább terelték.
Bár a két hős, vagy inkább a két másfél hős, megint tökéletes összhangban dolgozott és remekül egészítették ki a hálót a fegyver lövések, na meg a katana kardok pengéi, az ellenség valahogy csak nem akarta feladni, vagy épp elfogyni.
Persze ennek oka az is lehetett, hogy Pool szokásához híven nem vette túl komolyan az ütközetet, és amint megtehette inkább eredeti terveivel, mintsem a bűnözőkkel foglalkozott.
- Le kellet cserélnem az alsómat! - kiáltotta oda harsányan válaszát, Pókember maszkján átütött az a bizonyos dagadó ér. - Tényleg Pókí, te milyet hordasz? - folytatta és mit sem törődött azzal, hogy az az ér már majd átszakította a hálóvető állarcát.
- Pool?! - rivallt rá egyből, haragját pedig az épp a hálójába akadt fekete ruháson töltötte ki. Kétszer ütött a képébe és erőből szögezte hálóval a legközelebbi épület falához. Már csak három fekete ruhás maradt, melyből kettő a kocsit védte, egy pedig megpróbálta beindítani azt.
- Ugyan már! Inkább mondd meg, neked milyen boxered van? - Az elüvöltött kérdést meghallva a mobillal kamerázó civilek egy része nevetésben tört ki, pár lány pedig cinkosan kuncogott össze.
Na igen hála J. Jonah Jamesonnak, nem egy és nem is kettő kissé félreérthető és ennek megfelelően kínos kép jelent már meg az újságban New York két piros ruhás alakjáról, ami igen érdekes pletykáknak adott szárnyakat. Úgy tűnt a mai nap sem a rácáfolás jegyében fog eltelni, és Peter inkább hallgatott, azt bölcsebbnek találta.
[Nem fogja elárulni.]
De miért nem?
[Talán szégyenlős.]
De miért?
[Hallgass Ábel! Hallgass!]
- Na! Fehér, vagy szexi fekete?
Peter, egy hálóvetéssel ignorálva a kérdést, az autóra rántotta magát és a lendületet kihasználva állon rúgta az egyik fegyverest, mire az tehetetlenül esett össze, a mellette álló másik kettőt pedig Pool szedte le fegyverével.
Deadpool kurjongatva, önmagát dicsérve dobta fel az égbe diadalittasan fegyverét. A hatóságok lassan, a civileket még mindig biztos távolban tartva, kezdték a helyszínelést és a kevésbé sérült elkövetőket elszállítani a helyszínről, míg a többieket a mentősök igyekeztek ellátni.
- Áh, túl jó vagyok! Nem Póki, hát nem? Ennek örömére el is árulhatod, hogy egy barackvirág színű csipkés francia bugyit rejtegetsz a jelmezed alatt. - Parker ekkor vesztette el a türelmét és megcsapta a férfit, keményen és kíméletlenül. A civil közönség fele felröhögött, a másik fele együttérzően szisszent fel a telefon vakuk csillanása közben. Peter nem is várta meg míg a férfi teljesen magához tér, inkább - annak szólongató sopánkodását teljesen figyelmen kívül hagyva - elhálózott a helyszínről.
Pool fájó tagjait lapogatva, még a földön félig elterülve, értetlenül bámult maga elé. A rendőrök és a mentősök rutinosan kerülték el, nem is igen foglalkoztak a jelenlétével és az utcai járókelők is fogyatkozni tűntek. Az antihős magányos szenvedéséről így alig készült már felvétel a youtube-ra. Bezzeg arról az ominózus ütésről senki nem maradt le.
Itt hagyott.
[Ne Wade, az istenért ne sírj.]
De itt hagyott...
[Látnak mások is az égre a hírneved, bőgni nem macsós.]
Csak úgy... itt... hagyott... egyedül...
[Feladom. Kérsz egy zsepit?]
Peter már csak otthon állt meg, a szokott módon hálója ablakán bemászva tért vissza a lakásba, ahol végül magába roskadt szó szerint és átvitt értelemben is. Levette maszkját és a hajába túrt, az ágy nyekkent alatta, mikor földet ért, mélyeket lélegezve próbált megnyugodni. Felrepedt alsó ajkából enyhén szivárgott még a vér. Mikor leesett, sikerült ráharapnia, és most hogy a csata véget ért és az adrenalin szépen lassan elszivárgott a sejtjeiből, erősebb lett az az éles kellemetlen fájdalom.
Bár örült neki, a zsibbadás az ajkaiban kissé elterelte a figyelmét az elmélyébe folyton folyvást újra és újra betörő képről, mely Wade-et és a pókemberes alsónadrágjait jelentette. Peter arca pipacsvörösre váltott, ahogy ismét felsejlettek lelki szemei előtt a gömbölyded formák és az azokra rásimuló hálóminták, melyek csak még jobban kiemelték a vonzó formákat.
Hirtelen száguldott rajta végig a hideg, és rázta meg magát akaratlanul is. A borzongás, ami átjárta újnak bizonyult és érthetetlennek, nem olyan volt, mint a pók ösztön. Nem, annál sokkal mélyebb.
Ekkor May néni hangja szelte át a kissé kicsi, de két embernek épp elég lakást.
- Peter itthon vagy? - Parker hallotta nénikéje lépteinek zaját és magára nézve gyorsan pattant fel az ágyról. Hevesen gyors mozdulatokkal kezdte el pókjelmezét lerángatni magáról. A ruhát épp akkor sikerült a takarója alá bedugnia, mikor May a szobába lépett.
- Mikor jöttél? Nem is hallottalak - szemeivel előbb végig szaladt a szobán akaratlanul is, mielőtt tekintete megállapodott volna unokaöccsén. Peter félszegen, egy szál alsóban állt a nő előtt.
- Nem olyan rég - mondta -, nem akartalak zavarni. May elmosolyodott a kedves törődésre és egy amolyan „te sose zavarsz" tekintettel válaszolt rá, majd szemöldökét ráncolva csak annyit kérdezett.
- Peter, az ott rajtad egy deadpoolos alsónadrág?

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sziasztok!

Üdv!
Üdv! Ide most egy rövidke bemutatkozást kellene írni… akkor csapjunk is bele. Ria vagyok, kicsit szeleburdi, naiv és rendíthetetlenül fura. Ja, hát igen, sanszos, hogy nincs ki mind a négy kerekem.

Azért készítettem ezt a blogot, hogy ne csak az asztalfióknak írogassak, és szeretnék fejlődni, ami külső vélemények nélkül nem megy. Szóval most még nincs kint sok minden – remélem, ez hamar változni fog – szóval, bár jelenleg kopár minden, rajta vagyok, hogy egyre szélesebb körben mozoghassak. Ez az első blogom, szóval minden tanácsot szívesen fogadok. A kinézet csak ideglenesen ilyen, tervezem tényleg egyedivé tenni, csak még gyakorolnom kell hozzá. :'D
Lehettek kemények és kritikusak, de azért maradjon is belőlem valami. :D Még dolgoznom is kell a nyáron.

Két további helyen fellelhetők még a munkáim:


Wattpadon: https://www.wattpad.com/user/Haru13_Ria


Merengőn: https://fanfic.hu/merengo/viewuser.php?uid=13669


Jó olvasást kívánok!

A hercegnő korszak vége

Egy átok, egy torony, egy lány és egy vár, amiből úgy hitték nem lehet megszökni. Vagy mégis? Mindig vannak olyan korszakok az életben, melyeken túllépve a világ vár majd ránk.

Kakaskotlás

Na, mivel a hűsmeleg nyári szellő susogta, készítettem egy ilyet is. Fogalmam sincs, hogy sikerült. A képnek semmi köze semmihez. Ismét a félrevezetést szolgálja muhahah.